Kajszibarack: lekvár vagy pálinka legyen belőle?
A sárgabarack vagy kajszibarack, a szilvát leszámítva talán az egyetlen olyan gyümölcs, ami aszalt gyümölcsnek, lekvárnak, befőttnek vagy akár pálinkának is kiváló alapanyagot biztosít.
Általános tudnivalók a kajszibarackról:
A sárgabarack vagy kajszibarack (Prunus armeniaca vagy Armeniaca vulgaris) a mandulához hasonló csonthéjas gyümölcs. Az őszibarackkal ellentétben fája akár 90 évig is hoz termést, magassága 4-7 méter körül mozog. Elmondható, hogy évente akár 100-120 kg gyümölcsöt is teremhet, de az is igaz, hogy nem minden évben terem egyenletesen.
Fajtától függően június végétől augusztus elejéig két-három hétig folyamatosan hozza a gyümölcsöket. Legismertebb magyar fajták közé sorolhatjuk a Ceglédi óriást, melynek termése 50-120 grammot nyom. Ceglédi bíbor, Ceglédi piroska, Gönci magyar és Magyar kajszi, melyek tömege 40-50 gramm körül mozog. Ugyanazon fáról bő termésű évben kisebb és kevésbé édes barack terem, majd a következő évben pedig a kevés virágból nagyobb, zamatosabb barackok fejlődnek. A nagyobb és színesebb, valamint egyazon fáról a korábban érő gyümölcsök nagyobb cukortartalommal bírnak.
Milyen jótékony hatásai vannak a kajszibaracknak?
A sárgabarackot 85%-ban víz, nagyjából 8,5%-ban szénhidrát, 1%-ban fehérje valamint 1%-ban rost alkotja. Összességében 100 gramm kajszibarack 44-50 kalóriát tartalmaz.
Érdekességek:
Eredetileg Kínából származó gyümölcsről beszélhetünk a sárgabarck kapcsán. Az Armenica latin neve arra utal, hogy Örményországon keresztül a Selyesmúton keresztül jutott el Kínából a Földközi-tenger téréségéig, majd a római vagy török idők alatt hazánkba. Magyarországtól északabbra nem igazán él már meg.
